proteáz (feliratos típus) Gyártó Newgreen proteáz (feliratos típus) kiegészítés
Termékleírás
A proteáz a fehérje peptidláncait hidrolizáló enzimek egy osztályának általános kifejezése. A peptidek lebontásának módja szerint endopeptidázokra és telopeptidázokra oszthatók. Az előbbi a nagy molekulatömegű polipeptid láncot középről levághatja, így kisebb molekulatömegű priont és peptont alkothat; Ez utóbbi karboxipeptidázra és aminopeptidázra osztható, amelyek egyenként hidrolizálják a peptidláncot a polipeptid szabad karboxil-, illetve aminovégeiről aminosavakká.
COA
| Tételek | Műszaki adatok | Eredmények |
| Megjelenés | Fehér por | Fehér por |
| Assay | ≥25 e/ml | Pass |
| Szag | Egyik sem | Egyik sem |
| Laza sűrűség (g/ml) | ≥0,2 | 0.26 |
| Szárítási veszteség | ≤8,0% | 4,51% |
| Maradék gyújtáson | ≤2,0% | 0,32% |
| PH | 5,0-7,5 | 6.3 |
| Átlagos molekulatömeg | <1000 | 890 |
| Nehézfémek (Pb) | ≤1 PPM | Pass |
| As | ≤0,5 PPM | Pass |
| Hg | ≤1 PPM | Pass |
| Baktériumszám | ≤1000 cfu/g | Pass |
| Colon Bacillus | ≤30MPN/100g | Pass |
| Élesztő és penész | ≤50 cfu/g | Pass |
| Patogén baktériumok | Negatív | Negatív |
| Következtetés | Megfelel a specifikációnak | |
| Szavatossági idő | 2 év megfelelő tárolás esetén | |
Funkció
A proteáz széles körben megtalálható állati zsigerekben, növényi szárban, levelekben, gyümölcsökben és mikroorganizmusokban. A mikrobiális proteázokat főként a penészgombák és a baktériumok termelik, ezt követik az élesztőgombák és az aktinomikék.
A fehérjék hidrolízisét katalizáló enzimek. Sokféle létezik, a legfontosabbak a pepszin, tripszin, katepszin, papain és szubtilisz proteáz. A proteáz szigorú szelektivitással rendelkezik a reakciószubsztráttal szemben, és a proteáz csak a fehérjemolekulában lévő bizonyos peptidkötésekre képes hatni, például a tripszin által katalizált bázikus aminosavak hidrolízisével létrejövő peptidkötésre. A proteáz széles körben elterjedt, főként az emberi és állati emésztőrendszerben, és bőséges a növényekben és mikroorganizmusokban. A korlátozott állati és növényi erőforrások miatt az iparban a proteázkészítmények előállítása elsősorban olyan mikroorganizmusok fermentálásával történik, mint a Bacillus subtilis és az Aspergillus aspergillus.
Alkalmazás
A proteáz az egyik legfontosabb ipari enzimkészítmény, amely képes katalizálni a fehérjék és polipeptidek hidrolízisét, és széles körben megtalálható állati szervekben, növényi szárban, levelekben, gyümölcsökben és mikroorganizmusokban. A proteázokat széles körben használják a sajtgyártásban, a hús puhításában és a növényi fehérjék módosításában. Ezenkívül a pepszin, a kimotripszin, a karboxipeptidáz és az aminopeptidáz proteázok az emberi emésztőrendszerben, és hatásukra az emberi szervezet által bevitt fehérje kis molekulájú peptidekké és aminosavakká hidrolizálódik.
Jelenleg a sütőiparban használt proteázok gombaproteázok, bakteriális proteázok és növényi proteázok. A proteáz alkalmazása a kenyérgyártásban megváltoztathatja a glutén tulajdonságait, és hatásformája eltér a kenyérkészítésnél alkalmazott erőhatástól és a redukálószer kémiai reakciójától. A diszulfidkötés megszakítása helyett a proteáz megszakítja a glutént alkotó háromdimenziós hálózatot. A proteáz szerepe a kenyérgyártásban elsősorban a tésztaerjesztés folyamatában nyilvánul meg. A proteáz hatására a lisztben lévő fehérje peptidekre és aminosavakra bomlik, így biztosítva az élesztő szénforrását és elősegíti az erjedést.
Csomag és szállítás
